A hírnévnek ára van...7.

Sziasztok!
Ááá én kész vagyok! Sebastian Vettel háromszoros világbajnok. És a legfiatalabb*-*
Na meghoztam a részt. Elég hosszú lett, szóval remélem kiengesztellek titeket a múltkori rövid átfogó rész miatt:)
Remélem tetszeni fog:)
Jó olvasást!xoxo

A 3. szabadedzést végigizgultam, mivel volt miért. Mark végig jól ment, de ez alól Seb sem volt kivétel. Mindketten kiválóan mentek. Végül Mark lett az első, Seb pedig a harmadik, mivel Lewis a végén meg tudta előzni. A csapat boldog volt, mivel tudták, hogy 4 óra múlva az időmérőn is ilyen körülmények lesznek, amely úgy tűnt, hogy fekszik az RB8-nak. Boldogan öleltem meg Heikkit, aztán a többi szerelőt, és gratuláltam nekik. Szóltak, hogy ez annyira még nem fontos, de én örültem, mert végre elégedettek lehetnek, és a sok munka meghozza majd a gyümölcsét. Én érzem.

·        Gratulálook! – ugrottam a boxba érkező csapatfőnök nyakába.

·        Na, örülök, hogy jobban vagy. – mosolygott – Köszönöm!

·        Sebastian?

·        Még a kötelező interjúkon van.

·        Ja, tényleg az interjúk. – el is felejtettem. Már leesett.

·        Vivi majd délután lesz egy megbeszélés 5-től. Kérlek, majd gyere az irodámba.

·        Rendben Christian. – ezzel a főnök elment.

Felhívtam Sugit, hogy ma a megbeszélés után sietek hozzájuk. Aztán beszéltem anyával is.

·        Szia, anya!

·        Szia, kicsim. Minden rendben? Jól elvagy? Vigyáznak rád? Milyen a Red Bullnál és Seb aranyos? – zúdította rám a kérdéseket.

·        Anya nyugi! Igen minden rendben. Nagyon jól érzem magam. Annyira kedves és bolond mindenki. Imádom őket. Előre félek, hogy mi lesz, ha vége a 3. fotózásnak is. Ja és Seb olyan helyes élőben, mint a poszteremen. Nem is. Még jobban. Bár az elején nem volt túl barátságos, most már másképp viselkedik, és sokkal kedvesebb.

·        Mondtam én, hogy jó lesz ő a férjednek.

·        Anyaaa! Ne mááár! – mondtam nevetve.

·        Hú! – bökte meg valaki a hátam, én meg felkiáltottam, mert megijedtem.

·        Jézusom! – mondtam magyarul, és megfordultam. - Á Seb ezt még megkeserülöd. – mondtam angolul. – Anya most le kell tennem, mert megjött Seb, de majd beszélünk. Szia!

·        Szia! Vigyázz magadra! Ja és puszilom a németet! – ezzel letette a telefont.

·        Sebastian Vettel! Ez nem volt vicces! – mondtam hangosabban a németnek, de elnevettem a végét.

·        Most gonosz lettem? – nézett rám kikerekített szemekkel, és lebiggyesztett szájjal.

·        Az nem most lettél McQueen. Az elejétől kezdve az vagy. – mondtam nevetve.

·        Ne már! Bocsánatot kérek az első benyomás miatt. Ne haragudj!

·        Ugyan. Semmiség. De! Gratulálooook! – ezzel megöleltem. Nagyon boldog voltam.

·        Köszönöm, de ez még csak szabadedzés, és nem is nyertem.

·        Nem baj. – válaszoltam mosolyogva. – Majd fogsz.

Boldogságom közepette támadt egy ötletem.

·        Seb. Esetleg bemutathatlak valakinek?

·        Persze. Mégis kinek?

·        Hát én eredetileg most a nagynénéméknél vagyok, és az unokatesóimmal jöttem. Ugyanannyi idősek, mint én, és Sugi imád téged.

·        Csak ő?

·        Miután az ikertesója fiú, nem hinném, hogy gond lenne az, hogy csak Sugi imád. – nevettem fel.

·        Ha gondolod, most van időm, így esetleg idehívhatnád őket. Kimegyünk a bejárathoz, odajönnek, és akkor bejöhetnek.

·        Köszönöööm Seb. Majd meghálálom. – ezzel megöleltem. – Felhívom Sugit, és akkor mehetünk is.

·        Rendben. – mosolygott.

Amikor Suginak mondtam, majd szétrepedt a dobhártyám a sikításától. Sebbel kimentünk a kapuhoz, ahol már Sugi izgatottan állt. Bence kevésbé volt bezsongva, mivel nem igen tartozott Sebastian a kedvenc pilótái közé.

·        Úr isten!! Sebastian Vettel. Itt. Tényleg. És Jézusom! Igazi vagy! – sikítozta ámultan Sugi.

·        Ööö… Drága unokatesóm. Ugye tudod, hogy nem kell ovisan viselkedned.

·        Bocsi értettem. – húzta meg magát.

·        Szia! Sebastian Vettel vagyok, de amint látom mintha már hallottál volna rólam. – nevetett Seb, majd adott két puszit Suginak, aki elpirult.

·        Bocsi az előbbiért. Tóth Napsugár vagyok, de szólíts csak Suginak.

·        Semmi gond. Már megszoktam. – mondta Seb.

·        A kis szerény. – forgattam meg a szemeimet.

·        Imádlak Vivi, de esetleg engem is észrevehetnél.

·        Hú, bocsi Bence. Bence, ő itt Sebastian Vettel. Seb ő itt Tóth Bence, Sugi ikertesója.

·        Nagyon örülök. – fogott kezet Seb Bencével.

·        Gyertek, megmutatom a garázst. – vezetett be minket seb, majd mindent megmutatott Bencének és Suginak. Bemutatta Seb őket szinte minden szembe jövő embernek. Köztük Chrisnek is, aki nagyon kedvesen fogadta az unokatesóimat.

·        Szóval Sugi. Esetleg lenne kedvetek innen nézni az időmérőt? – kérdezte Seb.

·        Ha lehet, akkor persze. – mosolygott Sugi.

·        Na és Bence. Neked ki a kedvenc pilótád? Hidd el. Tudom, hogy nem én vagyok, mivel általában nem a fiúknak vagyok a kedvenc pilótája.

·        Igen. Ezt eltaláltad. De jó fej vagy. Amúgy Kimi a kedvencem.

·        Jó az ízlésed haver. A legjobb barátom. Hagyjuk a csajokat beszélgetni. Bemutatlak neki. – ezzel elmentek. Látszólag jól megértették egymást. Közben Stu jött oda hozzánk.

·        Stu drága! Régen láttalak. – mondtam nevetve.

·        Hiányoztam mi? – kérdezte féloldalas vigyorral.

·        Az biztos.

·        És ki a másik szép hölgy melletted? – kérdezte.

·        Szia! Tóth Napsugár vagyok, de szólíts csak Suginak.

·        Üdvözletem Sugi. – ezzel kezet csókolt Suginak – Stuart Jones, de neked csak álmaim hercege.

·        Na, a másik szerényke. – forgattam meg ismét a szemem.

·        Héj nekem tetszik. – nevetett Sugi. – Na, egymásra találtak a zakkantak. -- Én most megyek, majd később jövök. -  Ezzel elmentem Heikkihez beszélgetni. Nagyon aranyos volt. Finnországról mesélt nekem. Ott még nem jártam, soha, de azok alapján, amiket mesélt szívesen megnézném. Egyszer csak megcsörrent a telefonom, és Virág neve állt rajta. Ő a legjobb barátnőm. Imádom. Teljesen idióta, mint a barátaim nagy része. Még az általános iskolában volt az osztálytársam, és azóta legjobb barátnők vagyunk. Együtt kezdtük a modellkedést gimnázium első évében. Akkor még nem gondoltuk volna, hogy egyszer ez lesz az életünk. Ő is a keresett modellek közé tartozik, nem véletlen, hiszen gyönyörű lány.

·        Sziaaa! – vettem fel boldogan a telefont.

·        Hali pali!

·        Mizu?

·        Most érkeztem meg Olaszországból, és még nincsen programom estére. Nincs kedved összefutni? Persze csak ha Pesten vagy. – hadarta el barátnőm, én meg elnevettem magam.

·        Ezt nem hiszem el. Pesten vagyok, de ki nem találnád, hogy hol. A Red Bull boxában beszélgetek Sebastian Vettel sajtósával, aki annyira aranyos és helyes és áááá! Még mindig nem hiszem el. – mondtam izgatottan.

·        Hogy mi? – kérdezte döbbent hangon.

·        Jól hallottad. Nincs programom estére, így mindenképp össze kell futnunk, és akkor mindent elmesélek.

·        Muszáj lesz, mivel ez durva! – mondta.

·        Mit szólnál a szokásos helyhez? –

·        Rendben. 8 körül? – kérdezte.

·        Ott leszek. Na, majd sietek és beszélünk, de most mennem kell. Puszi Virág. – köszöntem el barátnőmtől.

·        Hali. – ezzel kinyomta a telefont.

·        Ki volt az? – kérdezte Heikki érdeklődve.

·        A legjobb barátnőm. – mosolyogtam – Estére megbeszéltünk egy találkozót a kedvenc szórakozóhelyünkön. Nincs kedved esetleg eljönni? Most nem olyan lesz, mint tegnap. Csak beszélgetünk, meg egy kicsit kikapcsolódunk.

·        Dehogynem. Feltéve, ha jöhet Seb is, mert megígértem neki, hogy este együtt baromkodunk.

·        Persze, hogy jöhet. Na, emlegetett szamár. – ekkor jött felénk Seb és Bence.

·        Na, milyen volt? – kérdeztem Bencétől.

·       Kimi a legnagyobb arc, akivel valaha is találkoztam. – mondta nevetve.

·        Gondoltam. – nevettem.

·       Seb estére megvan a programunk. – mondta Heikki a pilótának.

·       Igen? – nézett edzőjére kérdőn.

·       Vivivel és a barátnőjével megyünk el a kedvenc helyükre, ami nem tudom, hogy mit takar, de elvileg jó hely. – nevetett a finn.

·       Benne vagyok. – mondta Seb.

·     Inkább most siess, mert az időmérőt nélküled is elkezdik. – nézett Heikki Sebre, és eleget téve a kérésnek, elment öltözni.

Bencével, Sugival és Heikkivel néztem végig az időmérőt. Itt már feszültebb volt a hangulat. A McLaren eszméletlen tempót ment Lewis alatt, amelynek eredményeképpen meg is nyerte az időmérőt 4 tizeddel a Lotusos Grosjean előtt. Seb a 3. lett, míg Mark küszködött és csak a 11. helyre volt elég az általa diktált tempó, de mindkét hely ígéretes pozíció a holnapi futamra nézve.

·        Ügyes voltál! – öleltem meg a boxba érkező németet.

·        Köszönöm, de sajnos ez még mindig nem elég. – mosolygott csalódottan.

·        Ugyan. A pontokat holnap osztják. – néztem rá bíztatóan.

Még elintéztem pár dolgot, aztán megebédeltünk, vagyis inkább meguzsonnáztunk Sugival, Bencével és Heikkivel, majd unokatesóim hazamentek. Én amíg vártam az 5 órai megbeszélésre, megkerestem Jenst. Nem tartott sokáig, mert mint utólag kiderült, ő is éppen hozzám indult. Gondos apukának érezte magát, és kisebb időbe telt, mire belenyugodott, hogy tényleg nincs semmi bajom. Kiderült, hogy holnapra Jessica is megérkezik, aminek nagyon örültem. Elkísért a Red Bull homeig, onnan siettem Christian irodájába. Egy kör alakú asztal köré ültünk le, velem szembe Seb, mellette Mark és mindenki más, aki a fejesek közé tartozik.

·        Nos Vivi. A Tegnap este nem teljesen úgy alakult, ahogy terveztük, vagyis tervezted. Sikerült beazonosítani, hogy ki volt az est elrontója. Samanta Adams. Ismered? – ismertette az eseményeket a csapatfőnök.

·        Ó hát persze. Samanta. – mégis, hogy képzelte. Mit gondol magáról ez a nőszemély?

·        Ki is ő? – nézett rám Christian.

·        Egy régi modell lány. Vagyis csak akart modell lenni, de a nagy durranás előtt elbukott, akinek pedig kettőnk közül sikerült a lehetőséggel élni, az én voltam. Azóta utál, amióta megismert, és amikor nekem sikerült, közölte az álláspontját, miszerint megkeseríti az életemet. Ennyit tudok róla. Hogy azóta mivel foglalkozik, vagy ilyenek, semmit sem tudok.

·        Úgy tűnik, hogy ő viszont tud, és belesétáltál a csapdába, mivel a Forma 1-ben elismert, és befolyásos fotós lett. Feljelentést tettünk ellene, de nincs túl sok bizonyítékunk ellene, így nem igen tehetünk semmit sem. Valószínűleg ezt ő is tudhatja. – mondta Britta, Seb sajtósa.

·        Semmi gond. Nem lesz semmi baj. Vigyázok magamra. Bocsánat, hogy ekkora galibát okoztam. Tényleg hagyjátok is az ügyet, vigyázok magamra.

·        Ne hülyéskedj! Ez a csapat ügye is. Te pedig most a Red Bull család tagja vagy. – mosolygott Chris.

·        Különben meg majd mi megvédünk. – nevetett Mark.

·        Bizony. Vállaljuk a testőr szerepet. Van egy két gyors kocsink, szóval elmenekülni bármikor eltudunk előle. – kacsintott rám Seb, majd elkezdett nevetni.

·        Köszönöm! – nevettem én is rajtuk.

·        Akkor ennyi lenne. Vigyázz magadra, a testőröknek pedig tessék szépen két oldalról közrefogni a kisasszonyt. – mondta a csapatfőnök, majd nevetve távoztunk.

·        Na csjszi. Hányra és hova menjek érted? – kérdezte Seb.

·        Tényleg eljönnél? – néztem rá hálásan.

·        Hisz a testőrös vagyok. – nevetett – De tudod mit? Hazaviszlek most, és ide jövök érted este.

·        Kb gyalog 5 percre laknak a nagynénémék, de azért köszönöm.

Végig bolondozta az utat. Megbeszéltük, hogy háromnegyed nyolcra értem jön. Nagyon siettem, hogy rendesen el tudjak készülni. A hajamat megmostam, és beszárítottam. Felvettem egy virágos spagetti pántos topot, lévén, hogy meleg van. Hozzá a csipkés fekete szoknyám, és a kedven fekete magas sarkúm.

Seb pontban háromnegyed nyolckor már a ház előtt állt. Kisiettem, és nagy meglepetésemre Kimi is a kocsiban volt, elöl ült Seb mellett, én meg beültem hátra Heikkihez.

·        Hát te másik pilóta? – kérdeztem.

·        Nem bírtam lerázni. – nevetett Seb.

·        Na azt hiszem Virág odaáig lesz érted, mivel az egyetlen ember vagy a mezőnyben, akit bír. – mondtam Kiminek.

·        Azért ezt én megpróbálom megváltoztatni. – mondta Seb.

·        Sok sikert zöldfülű. A nők az olyan érett pasikat szeretik, mint én. – húzta ki magát Kimi. – jót nevettem rajtuk. Az út további része ilyen bolondos hangulatban telt. Mikor megérkeztünk, Heikki kisegített az autóból. A bejáratnál várakozó emberek felismerték őket, és odarohantak autógrammért. Páran engem is kinéztek, de szerencsére nem voltak sokan, így 10 perc után bejutottunk. A „saját” asztalunknál megláttam barátnőmet, aki mint mindig, most is káprázatosan nézett ki.

·        Viráág! – rohantam oda hozzá, és megöleltem.

·        Jajj annyira hiányoztál! – mondta.

·        Te is nekem.

·        Hát ők meg? – mutatott a Forma 1-es bagázsunkra.

·        Lerázhatatlanok. – váltottam nevetve angolra.

·        Naaaa. – jött oda Seb – Csak a testőri feladataimat végzem. Szia! Sebastian Vettel vagyok. – mutatkozott be.

·        Tolnai Virág. – fogott kezet Sebbel

Gyorsan túlestünk a bemutatkozós részen. Leültünk az asztalhoz, és kikértük az italokat. Seb nem ivott, mivel ő fog vezetni, és holnap amúgy is futama lesz. Kimit ez nem zavarta, mivel bőséggel ürítette ki a poharakat.

·        Nem lesz gond a sok piából? – kérdeztem sebtől, miközben a finnre mutattam.

·        Ugyan. holnapra már semmi sem fog meglátszani rajta. – válaszolt a német.

Barátnőm sem sajnálta magától. Mindent elmeséltünk Virágnak elejétől a végéig, aztán elmentünk Heikkivel táncolni. Később Kimi és Virág is csatlakoztak. Szegény Sebbel csak kicsit táncoltam, mivel Hannával SMS-ezett, és „nem volt kedve.” Az idő haladtával egyre jobban összesimulva táncoltam Heikkivel, Virágék meg egyre oldottabb állapotba kerültek. Ők már nem igen voltak józanok, de azért tudtak a világukról. Legalábbis remélem. Hajnali 1 körül hazaindultunk. Kimit és Virágot egy helyen raktuk le, mivel kiderült, hogy Virág kb 2 percre lakik attól a szállodától, ahol Kimi száll meg, és ragaszkodtak ahhoz, hogy elég egy helyen megállnunk. Engem is hazafuvaroztak, aztán ők is visszamentek a hotelba. Sugiék még fent voltak és kifaggattak mindenről. Mindent elmeséltem nekik, aztán elmentünk aludni. Reggel a telefonom csörgésére keltem. Virág hívott.

·        Haló! – szóltam bele álmosan a telefonba. Szinte félálomban voltam.

·        Óriási gond van.

·        Mi történt? – kérdeztem már éberen.

·        Azt hiszem lefeküdtem Kimivel. – mondta félénken.

·        Hogy mi?????